Az oktatást fejleszti, a lemorzsolódást csökkenti az új projekt
A pályázati forrásokból nem csak új épületek nőhetnek a campus területén. Léteznek olyan projektek is, amelyek az oktatás minőségének fejlesztéséhez járulnak hozzá, segítve az oktatókat új módszertanok, technikák alkalmazásában, nemzetközi szakmai kapcsolataik bővítésében. A hallgatókat pedig abban, hogy akkor is eljuthassanak a diplomáig, ha kevésbé felkészülten érkeztek az egyetemre.
A nem konkrét ingatlanfejlesztéssel, eszközbeszerzéssel járó projektek talán kevésbé látványosnak, de legalább olyan fontosak. A Széchenyi István Egyetem tudásbázisát, szellemi tőkéjét növelik. Ilyen például az EFOP 3.4.3-16-2016-00016 számú projekt,ami az „Intézményi fejlesztések a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében a Széchenyi István Egyetemen” címet viseli, a projekt vezetője pedig Ivánné Szabó Tímea.
Ivánné Szabó Tímea, a Rektori-Kancellári Titkárság vezetője fogja össze a projekttel kapcsolatos teendőket.
Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott 1,2 milliárd forint összegű támogatás négy évre szól, a kivitelezés 2017 márciusában kezdődött. A projekt elsődleges célkitűzése olyan oktatási környezet létrehozása a győri egyetemen, amiben mind a hallgatók, mind az oktatók, mind a karok emelkedő teljesítménnyel képesek reagálni a munkaerő-piaci kihívásokra és a nemzetközi versenyre egyaránt. Ezzel megvalósítva a felsőoktatási rendszer teljesítményének fokozását és hozzáférhetőségének javítását.
„A felsőoktatásban való részvételt növelő beavatkozások közé tartozik például a hallgatói lemorzsolódás csökkentése. Ez jelenleg a Széchenyi-egyetemen műszaki szakjain közel harminc -negyven százalék, és jellemzően az első két félévben potyog ki a legtöbb hallgató. Kézenfekvő a magyarázat, ugyanis ha nincsenek meg a szükséges alapok, főleg a műszaki területeken, akkor a diákok nem tudják teljesíteni az elvárt szintet. Ezért első lépésben meghatározzuk azokat a csoportokat, ahol nagy a lemorzsolódási veszély. Az érintett hallgatókat azután különféle felzárkóztatási programokkal, illetve alternatív képzési formákkal próbáljuk az intézményben tartani” – mondja a projektvezető.
A Széchenyi István Egyetemen a már megvalósult tantervreformmal párhuzamosan fogalmazták meg, hogy élő, valós ipari kapcsolatokra van szükségük. Szerencsés összecsengés az is, hogy a projekt segíti a gyakorló szakemberek bevonását az oktatásba. A gyakorlatból érkező előadók pedig hozzájárulnak a Széchenyis diploma piaci értékének további növeléséhez.
A győri egyetemen interaktív, korszerű, elektronikus tananyagokra is építő képzési formát hoztak létre, és fokozatosan térnek át közben az e-learningről a 3D-learning tanulási környezetre. Pilot projektként hallgatói csoportok már ezzel a módszerrel tanulnak. Ide kapcsolódó kutatócsoport is alakult a campuson, munkatársai kimutatták, hogy ezt az új, téralapú rendszert a hallgatók 50 százalékkal hatékonyabban átlátják és jobban is emlékeznek az itt tálalt tananyagra. A csoportmunkák is sokkal gyorsabbak ilyen terekben. „A projekt hozzájárul ahhoz, hogy a tananyagok átkerülhessenek a 3D alapú oktatási rendszerbe. Ennek fejlesztésében a Széchenyi István Egyetem élenjár a magyar felsőoktatási intézmények között. 210 tananyagot VR-osítunk a projekt keretében 4 év alatt, ebből 80 angol nyelvű. Az oktatóknak személyre szóló támogatást is nyújtunk tananyagaik átalakításhoz, az alkalmazott módszertanok fejlesztéshez” – mondja Ivánné Szabó Tímea.
A projektnek nemzetközi lába is van. Ez pedig azt célozza, hogy javuljon a külföldi hallgatók kiszolgálása és fejlődjön az angol nyelvű adminisztráció. A belső szabályzatok, útmutatók angolra fordítását, az adminisztrációs személyzet felkészítését is segíti a projekt, ami nemcsak a külföldi hallgatók győri képzését ösztönzi. A projekt a Széchenyis oktatókat is támogatja abban, hogy külföldi szakmai utakon, konferenciákon vegyenek részt a jó tapasztalatok, jó gyakorlatok megismerése érdekében.
„Fontos része a projektnek a Kárpát-medencei oktatási tér kialakítása, ami segíti a Széchenyi-egyetem összekapcsolódását a határon túli felsőoktatási intézményekkel, közös képzések, közös tananyagok kialakítását, hallgatók és oktatók kölcsönös fogadását hálózatos rendszerben” – emeli ki a projekt vezetője, hozzátéve, hogy ezzel együtt több más, szerteágazó terület is csatlakozik még a projekthez. Mint például további felsőfokú szakirányú továbbképzések indításával az élethosszig tartó tanulás támogatása.
Azt pedig, hogy a Széchenyi-egyetem a projekt lehetőségeivel is élve milyen komoly hangsúlyt fektet az oktatás fejlesztésre és a hallgatói lemorzsolódás csökkentésére, mi sem jelzi jobban, minthogy regisztrált az U-Multirank rangsorolási rendszerhez. Ami kézzel fogható és mérhető jelét adhatja a projekt és az Egyetem négy éve alatti fejlődésnek.
